Minden 8.b-s Kaffkás diáknak

Az euró legelőször 1999. január 1-jén jelent meg, ekkor még csak számlapénzként. Eurót csak átutalni lehetett, a nemzeti fizet õ eszközök még forgalomban maradtak. 2002. január 1-jén

végre a kíváncsi európai polgárok kézbe vehették az euróbankjegyeket és -érméket.

Ahhoz, hogy egy ország bevezethesse az eurót, szigorú gazdasági követelményeknek kell

megfelelni, teljesíteni kell az ún. maastrichti kritériumokat. Aki ezt teljesíti, bevezetheti az

eurót, s lecserélheti pénzét egy nagy közösség világszerte ismert, elfogadott és stabil valutájára.

Maastrichti kritériumok

Az euró bevezetésének feltételeit az

1993-ban hatályba lépõ Maastrichti

Szerzõdés rögzíti.

F õ pontjai:

1. Költségvetési fegyelem

2. Alacsony államadósság

3. Árstabilitás

4. Árfolyam-stabilitás

5. Kamatkonvergencia

1999-ben az Európai Unió 11 tagországa teljesítette a követelményeket: Írország, Portugália, Spanyolország, Franciaország, Hollandia, Belgium, Luxemburg, Németország, Olaszország,

Ausztria és Finnország. Görögországnak 2001-ben sikerült teljesíteni a kritériumokat, így az eurót ma az Európai Unió 12 tagországában használják törvényes fizet õ eszközként.

Érdekes, hogy az eurót az Európai Unió jóváhagyásával néhány, az unión kívüli országban is

hivatalos fizet õ eszközként használják. Négy ilyen ország van: Monaco, San Marino, a

Vatikán és Andorra. Nekik korábban nem volt saját pénzük: Monacóban a francia

frankot, San Marinóban és a Vatikánvárosban az olasz lírát, míg Andorrában a francia

frankot és a spanyol pesetát használták.

Az euró előnyei:

ü pénzügyi és gazdasági stabilitás

ü az árak átláthatóságának növekedése

ü az átváltási költségek megszűnése

ü az árfolyam-ingadozások megszűnése

ü a pénzügyi piacok hatékonyságának növekedése

ERM II.: az elõszoba

Az eurózónához való csatlakozás „el õ szobájának” is hívják az Európai Árfolyam Rendszer II-t (angolul ERM II), amelyben a csatlakozni kívánó országok középárfolyamát az euróhoz képest állapítják meg. A csatlakozó országok jegybankjai és az EKB kötelezettséget vállalnak arra, hogy a valutát az ingadozási sávon belül tartják.

Az átváltásról

Kiszámították, hogy ha az euró

bevezetése elõtt valaki 100 belga

frankkal a zsebében végigjárta

Európát és semmit nem költött, mikor

visszatért Brüsszelbe már csak 40

frankja maradt – mindez a valuta

átváltási költségek miatt! Az

eurózónában ez nem történhet meg.

Átlagosan, hosszú távon,

évente 0,6-0,9%-os gazdasági

növekedési többlet

Az euró megjelenése jelentős hatással van egy olyan ország pénzügyi szektorára, amelynek külkereskedelméből és tőkeimportjából mintegy kétharmados arányban részesednek az új pénznemet bevezető országok. A Magyar Bankszövetség által végzett átfogó felmérés is igazolta, hogy a magyar pénzügyi szektor központi kérdésként kezelte felkészülését az euró bevezetésére, s mindent megtett annak érdekében, hogy az ezzel kapcsolatos szolgáltatások versenyképesek legyenek. A hazai hitelintézetek 1999. január elseje óta igény szerint euró-számlákat nyitnak ügyfeleik részére, illetve az euró-övezet devizáinak valamelyikében vezetett számlájukat euró-számlává alakítják át. A bankok túlnyomó többsége az euró-övezet devizáiban vezetett számlák egyenlegeit euróban is feltünteti, valamint biztosítja az euró és közöttük a költségmentes és valutanap-veszteség nélküli átjárás lehetőségét. A hitelintézetek lehetõvé teszik azt is, hogy a kedvezményezett megkapja üzleti partnere által a részére átutalt deviza eredeti nemére és összegére vonatkozó információt is.

Az euróban denominált kötvénypiac a dollár-kötvénypiac után a világ második legnagyobb méretű és likviditású (folyamatos fizetőképességű) piaca, s egyben sokkal homogénebb is, mint a korábbi európai kötvénypiacok. Az árfolyamkockázat megszűnése következtében az euró-övezet országain belüli befektetési kockázatok csökkennek, a befektetési lehetőségek jobban összehasonlíthatókká válnak, és a hitelminősítés szerepe megnő. Az értékpapír-kibocsátók számára a szélesebb elhelyezési lehetőségek és a kibocsátások szervezésével foglalkozó intézmények közötti verseny éleződése a felárak és jutalékok csökkenéséhez vezethet. A hazai pénzügyi szektor szereplői készen állnak ügyfeleik részére euróban denominált kötvények kibocsátásának szervezésére, valamint hiteltermékek teljes skálájának euróban denominált kínálatára. A Budapesti Értéktőzsde határidős piacán 1998. december 7., míg a Budapesti Árutőzsdén 1999. január 7. óta lehet euró-kontraktusokkal (szerződésekkel) kereskedni.s megoldását a Magyar Nemzeti Bankban több mint egyéves felkészülési időszak előzte meg. A Magyar Nemzeti Bank felkészülésében a következő szempontok kaptak kiemelt hangsúlyt:

Az MNB intézkedései többek között érintik a forint árfolyamát meghatározó valutakosár összetételét, az árfolyamjegyzés módját, a bankközi devizapiacot, a Valós Idejű Bruttó Elszámolási Rendszert (VIBER), az államadósság menedzselését.