USA. A világ legnagyobb nemzetgazdasága. A GDP,GNP 30%-át adja. Az 1990-es évtized sikergazdasága. Gazdasági növekedése meghaladja az EU és Japán növekedését (4%). Vezető ágazata a szolgáltatási szféra. A GDP több mint 70%-át állítja elő, és a kereső népesség 80%-át foglalkoztatja. A világ K+F ráfordításainak több mint fele az USA-ra jut. Bővül a foglalkoztatás, emelkednek a munkabérek. A munkanélküliségi arány 4%, az EU-ban 8-10%. A világ működő tőke, ex és importjának a legjelentősebb állama. Legfőbb partnere az EU. Tőkét, munkaerőt nagy mértékben külföldről importál. USA vállalkozásainak többsége világszinten vezeti a termelést (a világ 500 nagyvállalata közül 185 székhelye az USA-ban van). Valutája hatással van az egész világgazdaságra. A New York-i a legnagyobb értéktőzsde a világon. Gazdasági körzetei /USA/. 1. Észak Atlanti partvidék, nagytavak vidéke, közép nyugat. Az ország ipari termelésének 2/3-át adja. Boswash a tudomány és közlekedés legnagyobb központja. A nagy tavak vidéke a bányászatra, nehéziparra és gépgyártásra alapult. Szerepük mára megváltozott. Ma a pénzügyi szolgáltatások, bankok, a biotechnológia központjai vannak itt. A legtöbb TNC-nek itt van a széhelye. 2. Déli államok. Iparát a gyapot feldolgozás, dohánytermesztés, kőolaj feldolgozás és a vegyipar alapozta meg. Központjai: Austin, Orlando, Houston: biotechnológiai központ. Atlanta: pénzügyi központ. Miami: turizmus. 3 Nyugati államok. San Francisco-tól délre a Szilíciumvölgy a csúcsiparágak központjait tömöríti. Itt is fontos még a turizmus és a filmgyártás. Latin Amerika. Országai Spanyol és Portugál gyarmatok voltak és a 19. század végén váltak függetlenné. Ekkortól az USA érdekszférájába kerültek. Az önálló államok megteremtése rendkívül nehéz volt. Okai: bányák és ültetvények exportra termelték, nem a hazai igényeket elégítették ki. Nem volt hazai ipar. Megerősödött a nacionalizmus és ma is a legvitatottabb kérdés a demokrácia. 1950-től kezdtek el fejlődni. 1970-től azokat az iparágakat fejlesztették, amelyek csökkentik az importot. Mexico-ban és Brazíliában kezdődött el először az exportösztönző iparpolitika. Hiteleket vettek fel és súlyosan eladósodott országokká váltak. 1980-90 a GDP 1,5%-kal nőtt évente, 10 évre 3,2%-kal nőtt. Napjainkban a működő tőkebefektetések 15%-a érkezik latin Amerikába. A szolgáltatási szféra a GDP 60%-át adja.

hitelezője és befektetéseinek fele az USA-ba, ¼ része Ázsiába irányul. Ipara a Hanshu sziget DK-i részén tömörül (2/3). Tokyo-Kawasaki-Yokohama (1/3). Tokyo a világ II. pénzügyi központja. Toyota-Nagaya: autóipar. Osaka-Kyoto-Kalue a vegyipar legfontosabb központja. Célul tűzte ki a 60-as években az orsJapán. A világ 2. legfontosabb gazdasága. (A világ GNP-jének 14%-át adja, a világkereskedelem 7%-ával kereskedik). Az egyetlen ország Ázsiában mely nem a nyugati civilizáció alapjairól indult fejlődésnek. Hagyományai, kultúrája, és az emberek szorgalma járult hozzá a fejlődéshez. Az ország 3900 szigetből áll. A 4 legnagyobb: Hakkaido, Hanshu, Shikaku, Kyushu. Szűkös természeti erőforrásokkal rendelkezik. A behozatal felét energiahordozók és ásványkincsek teszik ki. A kivitel 95%-a feldolgozott termék. A világon itt a legmagasabb a K3F szektorban dolgozók száma. Japán csak 1950-től kezdett fejlődni: környezetvédelem. 1980-ban Japán már sikeres világgazdaság. Vezető az autóipar és az elektronika. A világ pénzügyi zág azon területeinek fejlesztését melyet eddig kimaradtak a fejlődésből. 1992-től Japánban gazdasági recesszió veszi kezdetét, okai: irodai bérleti díjak és telekárak megemelkedtek, korlátlan tőzsdei részvénykibocsátás, a bankok behajthatatlan hitelállománya. Kína. Peking fővárosa. 11 millió fő. Kína a Föld 3. legnagyobb területű országa és a legnépesebb is 1,2 milliárd fő. A népesség növekedési üteme: 1%. Közepes jövedelmű ország a GNP/fő értéke: 780$. II. legnépesebb főváros: Sanghay, Tiencsin. Világgazdasági helyzetét az 1979-es nyitási politika alapozta meg. (Megengedték, hogy a külföldi tőke beáramoljon az országba). 1990-ben a világ működőtőke befektetéseinek 10%-a érkezett ide. A GDP 40%-át a feldolgozóipar 30%-át a szolgáltatási szféra állítja elő külföldi befektetéseinek nagy része a DK-i különleges gazdasági övezetekben és a nyitott kikötővárosokba érkezik; Hong-Kong, Sanghai.