Tanulj meg tanulni!

,,Gondolkodás nélkül tanulni: kárba veszett munka. De tanulás nélkül gondolkodni veszélyes” – mondta Konfuciusz, a kínai bölcs. Ez az örökérvényű mondat akár egy mai sikeres diák tanulási módszerének mottójául is szolgálhat.

Házi feladat: te hogyan csinálod?

Az élet először megtapasztalt kellemetlen tényei közé tartozik a házi feladat. A diákok módszereiket tekinve két csoportra oszthatók. A józanabb gondolkodásúak (kisebb létszámú csoport) hazaérkezés után uzsonnáznak, átnézik a tévéműsort, beprogramozzák a videót, előveszik és gondosan elkészítik a feladatokat, majd a délután és az este hátralevő részében azt csinálnak, amit szeretnének. 
A többiek délutáni elfoglaltsága a következő. Hazaérkezés után uzsonna a tévé előtt, keresgélés a csatornák között, mindaddig, amíg akad valami nézhető. Ezután telefonbeszélgetés a barátnővel/baráttal, akit egyébként pár órája láttak legutóbb. Vacsora, majd újra tévé, közben szemrehányó megjegyzések elviselése a szülőktől, amiért még mindig nem kezdtek neki a leckének. A tanulás-álmodozás, tanulás–egy kis nasi, tanulás–egy kis számítógépes játék párosok után rá kell jönniük, hogy fogalmuk sincs, mit tanultak addig, pedig már este 10 óra. Az utóbbi menetrend volt inkább ismerős? Itt az ideje, hogy változtass a szokásaidon, amihez megpróbálunk a továbbiakban néhány hasznos tanáccsal szolgálni.

A hatékony tanulás feltételei

Mindenki számára egyformán alkalmas, ideális tanulóhely nincs, mert ez ízlés és hajlam dolga is. De néhány alapkövetelmény azért elengedhetetlen a munkakörülményekkel kapcsolatban.
1. Legyen egy saját tanulóhelyed, amelyet rendszeresen használsz. A legjobb persze egy saját szoba, jó nagy asztallal, amelynek a magassága is megfelelő. A széked legyen háttámlás, és lehetőleg párnázott. A tanulóhelynek hangulatosnak és jól megvilágítottnak kell lennie. A természetes fény vagy asztali kislámpa fénye balról és elölről érkezzen.
2. Szükséges segédeszközök: írásra valóban alkalmas írószerek, sok megfelelő méretű papír, kézikönyvek (szótárak, lexikonok), tankönyvek karnyújtásnyira, rajzeszközök, naptár, óra.
3. Tanulni csak jó közérzettel lehet. A jóllakottság, éhség hideg, meleg környezet, oxigénhiány, fáradtság nagymértékben zavarja a munkát.
4. A zene nem szükségszerűen hátráltatja, sőt, még elő is segítheti a tanulást. A rádióra, tévére azonban ez az állítás nem igaz, mert a beszédhang zavarja a koncentrációt.
5. Egyeseknek sajátos tanulási hóbortjaik vannak, amelyek butaságnak tűnnek ugyan (verstanulás a szőnyegen fekve, radírrágcsálás a matekpélda megoldása közben), mégis van gyakorlati értékük: automatikusan tanulásra állítják be a szervezetet. Túlzásba azért ne ess: ha túl sok időt rabol el a ,,ceremónia”, már nem éri meg.

Egyedül vagy csoportosan?

– Egészen új, vagy csak memorizálandó anyagot legjobb egyedül tanulni.
– Az egyszerűbb tananyagokban való jártasság ellenőrzésére, a diktálás utáni írás gyakorlására vagy matematikai feladatok megoldására válassz egy hasonló tudású, képességű diákpárt. Arra azonban vigyázzatok, hogy ne váljon traccspartivá a közös tanulás.
– Egy gyengébb és jobban tanuló diák közös tanulása látszólag csak az előbbinek kedvező, ez azonban nem így van. Az ismétlés mindig hasznos, persze csak abban az esetben, ha nem csináljátok meg egymás helyett a leckét.
– 3-4 fő együtt tanulása leginkább a felsőoktatásban szükséges: a tanárok tanulmányok, dolgozatok megírását kérik a csoportoktól.

A puskázásról

Ez a téma általában tabu, az ilyenfajta segédeszköz a tanárok szemében ,,bűn”. A tanulókat egy zsebben, tolltartóban elhelyezett papiros, vagy padra felírt képlet sokszor inkább lélektani, mint gyakorlat előnyhöz juttatja. Vész esetén legalább van mibe kapaszkodniuk, és a megírására szánt időt sem bánják, ha a puskát mégsem kell használniuk. Egy felmérés szerint csak minden ötszázadik esetben lepleződik le a puskázó, ezért nem kimondottan a lebukás és büntetés teszi veszélyessé ezt módszert. Sokkal inkább a felesleges idegeskedés, amíg kivárod a megfelelő alkalmat, és kikeresed a hiányzó szót vagy képletet. Ebben az idegállapotban még az is előfordulhat, hogy végül az sem juteszedbe, amit pedig megtanultál. Te döntöd el, hogy megéri-e a kockázatot!

Szeptember hónap szülőknek, gyerekeknek, pedagógusoknak egyaránt az iskolakezdés jelenti. A pedagógusok azonban már sokkal korábban megkezdik a készülődést az új tanévre. A tanárok szabadsága már augusztus közepe táján "lejár", hiszen ilyenkor már elkezdődik a munka, még ha nem kell is mindennap beérni "csöngetésre". A pedagógusoknak, intézményvezetőknek számos teendőjük van már az iskolaév kezdete előtt.
Az első feladat mindenképpen az órarend összeállítása. Ehhez sok tényezőt kell figyelembe venni. Az egyes tantárgyak óraszámait, a tantermek elosztását, az iskolai szünetek dátumait, az osztályok, tanulócsoportok létszámát és természetesen a tanárok egyéb óráinak időpontját. A sok különböző elem összehangolása nem egyszerű feladat, így noha általában az órarend beosztását egy ember készíti, az oktatási intézmény pedagógusainak közre kell működniük ebben a munkában.További feladat évkezdés előtt, hogy egy-egy iskolában a tanárok megbeszéljék, összehangolják az éves feladatokat. Ezért gyakran több értekezletet, megbeszélést tartanak a nyár folyamán, általában a tanévkezdés előtt. Ezeken a megbeszéléseken szó esik tantárgyi kérdésekről ugyanúgy mint egy-egy diák egyéni problémáiról, esetleg bizonyos tanárok pedagógiai dilemmáiról.Az intézményvezetőknek természetesen még ennél is több feladatot kell elvégezniük. Hiszen az intézmények működése nem csak a szoros értelemben vett tanításból áll. Gondoljunk csak arra, hogy egy iskolában, óvodában rengeteg technikai problémát is meg kell oldani, kezdve az épület esetleges felújításától, a könyvtár fejlesztésén keresztül egészen a természettudományi szertárak eszközeinek megvásárlásáig.Végül nem szabad elfeledkeznünk a pedagógusok egyéni előkészületeiről sem. Hiszen az órákra való készülést - bár természetesen ez évközbeni feladat is - már nyáron el kell kezdeni. A pedagógusok tehát otthon is készülnek az iskolakezdésre. Jegyzeteket készítenek, újraolvassák a tankönyveket, szövegeket, szakkönyveket. Végiggondolják, hogy az előző évben milyen problémákkal kellett szembenézniük egy-egy diák esetében, és megpróbálják megtalálni a megoldást ezekre a problémákra.Az iskolakezdés ideje tehát nem mindenkinek szeptember 1-e, noha természetesen a "valódi" munka a pedagógusok számára is csak ekkor kezdődik meg. A "valódi" munka azonban sok előkészületet, szervezést, tervezést igényel, melyekre általában nyáron kerül sor.