A magyar nyelv eredete és a rokonsága

    Uráli alapnyelv

  ¯

finnugor alapnyelv

  ¯

ugor alapnyelv

å                                           æ

     ősmagyar                ős-obiugor

                                                          ¯                            ¯

                                                      magyar                 vogul (manysi)

                                                                                   osztják (hanti)

A nyelvrokonság kutatás a 18-19. sz.-ban kezdődött el. Legismertebb nyelvrokonság kutatók: Sajnovics János, Gyarmathy Sámuel, Reguly Antal, Hunfalvy Pál, Budenz József.

A nyelveket összehasonlították és megpróbálták kideríteni, hogy mely nyelvek származnak közös alapnyelvből.

A közös alapnyelvből származó nyelvek nyelvcsaládot alkotnak.

A ma elfogadott álláspont szerint, a magyar nyelv az uráli alapnyelvből a finnugor nyelvcsaládból származik. Legközelebbi rokonaink: a vogulok és az osztjákok.

A finnugor nyelvrokonság bizonyítékai:

-         Kb. 1000 szavunk van, amelyekről a nyelvtudomány azt bizonyította be, hogy ősi finnugor eredetű.

Finnugor alapszókincshez tartozó szavaink:

· a testrészek neve (fej, kéz, mell, szem, száj, fog, szív)

· a rokonságot jelölő szavak (atya, anya, fiú, meny, vő, ipa = após, napa = anyós)

· a legegyszerűbb természeti jelenségek (víz, hó, hold, ég, világ, ősz, éj)

· az egyszerű cselekvéseket jelölő szavak (megy, alszik, él, hal, szül)

· számok (egy, két, három, négy, öt, hat, húsz, harminc)

· növény- és állatnevek (lepke, lúd, hal, fű, fa, fenyő, ág)

-         Az ősi finnugor eredetű szavakban vizsgálták a hangmegfeleléseket ð szabályosságot találtak. Pl.: f ~ p ð  ami a magyarban fon, az a finnben puno

                          h ~ k ð ami a magyarban ház, az a finnben kota
                          k ~ k ð ami a magyarban kéz, az a finnben käsi  

                         l ~ l   ð ami a magyarban lúd, az a finnben lintu

-         Nyelvtani rendszer vizsgálata is hasonlóságot mutat:

· a finnugor nyelvek általában ragozó nyelvek

· megtalálható bennük az irányhármasság (pl. helyhatározónál a hol, honnan,     hová kérdésre is választ adnak)