Csak az a baj ezzel, hogy nagyon nehéz tiniszériát készíteni. Gondoljunk bele, hány rendőrös sorozat létezik, és hány új jelenik meg havonta, hiszen itt tényleg valami izgalmasat lehet felmutatni: ezer fajta bankrablást, emberrablást, adócsalást - na jó, az utolsó kakukktojás volt. Egy gimis sorozat viszont meglehetősen szűkös eszköztárral dolgozik, szerelemmel és barátsággal, no meg a szülők ügyes-bajos dolgaival. Nem lehet könnyű munka egy ilyen széria forgatókönyvírójának lenni, hiszen a már korábban befutott, sokrészes történetek - például a Beverly Hills 90210, a Dawson és a haverok, vagy a Szívtipró gimi már szinte minden használható poént ellőttek. Nem árt ilyen szemmel nézni a Tuti gimit, amely ugyan messze nem a legeredetibb darab ebben a műfajban, de egyáltalán nem teljesít rosszul.

Hőseink két srác, az álmodozó, jó természetű, de az utcán nevelkedett és ezért a megfelelő helyzetekben találékony Lucas (Chad Michael Murray), meg a magabiztos, gazdag és kissé arrogáns Nathan Scott (James Lafferty). Első ránézésre szinte semmi közös nincs a két fiúban, hacsak az nem, hogy mindketten remek kosarasok, de még e sportot is másképp űzik. Amíg a szőke Lucas a játszótéri, free style kosarazás koronázatlan bajnoka, addig Nathan a gimnáziumi csapat, a Hollók legjobb játékosa. Csakhogy a két ifjú, mint az nekünk hamar - számukra viszont meglehetősen késői életszakaszban - kiderül féltestvér: ugyanaz az apjuk. A vagyonos autókereskedő Dan Scott (Paul Johansson) - mellesleg a sorozat kedvenc negatív hőse - egykor maga is ígéretes kosárlabda-játékos volt, és pont azért hagyta ott akkori kedvesét, Lucas várandós anyját, hogy egy sportösztöndíjjal megcsinálja a jövőjét. Később visszatért az észak-karolinai kisvárosba, Tree Hillbe, magával hozva egy másik asszonyt, Nathan anyját, és most ő az, aki mindig elront valamit - hol szándékosan, hol véletlenül, hol csak úgy.

A sorozat legfontosabb hajtóerejét és alapmotívumát ugyanis az elrontott kapcsolatok, a jelenben és a múltban elárult szerelmek és barátságok adják. Kezdődik ez a két fiú anyja és apjuk közötti furcsa viszonnyal - mert a régi láng ugye nem hal el, csak pislákol -, és folytatódik a két fiú közötti rivalizálás új tárgyával. Az eredeti „casus belli” természetesen a kosárlabda volt, mivel idővel a magányos farkas, Lucas is bekerül a gimi csapatába, ahol Nathan és barátai folyamatos zaklatását kell eltűrnie, ám hamarosan kamatostul is törleszteni tud. Féltestvére barátnője, a szép Peyton Sawyer (Hilarie Burton) ugyanis erősen vonzódni kezd a hallgatag sráchoz, kivel sok közös vonást fedeznek fel egymásban. Ám Nathan is visszavág, ő pedig Haleyre (Bethany Joie Lenz), Lucas gyerekkori barátjára veti ki a hálóját - bár a lány titokban Lucasba szerelmes -, és akkor még nem beszéltünk a bővérű pompom-lány Brooke-ról, akinek szintén lesz némi szerepe a fiúk szerelmi életében. És szerencsére itt senki sem fekete-fehér figura, így a sorozat során mindenki változik, ahogy jobban megismeri a többieket és önmagát is, amit igazán ígéretes - és fotogén - fiatal színészek tolmácsolásában nézhetünk.

S még egy fontos dolog. Talán kevésbé jön át a magyar fordításban, de a sorozat nagyon nagy mértékben a zenére épít. A széria eredeti címét, a One Tree Hillt eleve egy U2-számból kölcsönözték, és a remek főcímdal mellett nem véletlen, hogy valamennyi epizód elnevezését egy-egy sláger adja. A „soundtrack-en” olyan előadók szerepelnek, mint Sheryl Crow, a Maroon 5 vagy a Jet, szóval már csak ezért is érdemes a Tuti gimit hallgatni - akarom mondani nézni!