Nos, például azért, mert ha víz lenne, egész nap csak lötyögne, és valószínűleg meg is poshadna. A zsírral viszont ilyen problémák nincsenek, a púpban még csak meg sem avasodik, hiszen nem úgy van benne a zsír, mint a zsírosbödönben, hanem szabályos zsírszövet formájában. Zsírt tartalékolni egyébként is sokkal hasznosabb, mert ínséges időkben nemcsak vízből van kevés, hanem táplálékból is, az ilyen „zsírdepók” pedig egyúttal energiaraktárként is szolgálnak. Ráadásul a zsír biológiai égése során még víz is keletkezik: 1 kg zsír lebontásakor majdnem másfél liter.

Ezért ha csak vizet kellene tartalékolni, azt is sokkal praktikusabb zsír és nem folyadékvíz formájában megtenni. Zsírtartalékot persze több állat is felhalmoz, az emlősök többsége azonban többé-kevésbé egyenletesen osztja el a bőr alatti zsírrétegeket. A tevéknél azért került a zsír a hátra, mert hőszigetelő hatásánál fogva jól véd a nap heve ellen. Egyedül a fejtetőn nincs zsírpúp, de ott még a tavaszi vedlés után is marad egy kis hajszerű szőr, hogy napernyőként védje a teve kobakját.