A dunakanyarba fogunk elinduli talán március vagy májusba hát nem is tudom!!!

De nem baj mindegy de most az a lényeg hogy hova is megyünk valójában!

Visegrád:

A település megközelíthető a 11. számú főúton, hajóval, és vasúton is: a Budapest-Szob vonalon Nagymarosig utazunk, onnan pedig révvel juthatunk át a Duna túlsó partján lévő városba.

Ősidők óta lakott település, ezt számos feltárt régészeti lelet bizonyít. Jelentősége a rómaiak uralma idején megnövekedett. Az Esztergomba vezető hadiút mentén az őrtornyok egész láncolatát hozták létre. A római kor virágzása és hanyatlása - majd a népvándorlás viharai után - a honfoglaló Árpád fejedelem fivérének, Kurszánnak volt a szállásbirtoka. Ekkor már Visegrádnak nevezték

Esztergom

A várost leggyorsabban a 10-es úton érhetjük el. Budapest felől két festőibb útvonalat is választhatunk: a Pilisen átvezetőt, vagy a Duna-parti 11-est. A folyó túlpartjáról, a 12-es útról Szobnál komppal jöhetünk át. A Mária Valéria-híd újjáépítése óta leegyszerűsödött az átjutás Szlovákiába. Vonattal Budapest és Komárom felől is eljuthatunk Esztergomba. A Várhegy a Bazilikával - Párkány felől Az első magyar király, Szent István szülő- és koronázási városa, az Árpád-kori Magyarország királyi székvárosa 1973-ban ünnepelte fennállásának ezeréves évfordulóját. Esztergom története azonban jóval távolabbi időkre, az őskőkorba is visszanyúlik. Igen fontos szerepet játszott a település kialakulásában a kedvező földrajzi fekvés: a síkság és a hegyvidék találkozása, a bővizű folyam, a dunai átkelőhely, a kereskedelmi és hadi utak kereszteződése. Az esztergomi vár számos pusztító ostromot élt meg, és gyakran cserélt gazdát. A középkori Esztergom a török uralom alatt megsemmisült, a kipusztított területre nagyarányú telepítéssel új lakosság került: magyar, szlovák és német telepesek érkeztek. Jellegzetes vízivárosi utcarészlet A XX. század elejére Esztergom már csak közigazgatási székhely mivolta, illetve kulturális és oktatási intézményei, jelentős épületei révén számított fontosabb helynek. Tovább rontotta helyzetét, hogy 1920-tól a trianoni békeszerződés értelmében határvárossá vált, és elvesztette eredeti vonzáskörének jelentősebb részét. A város fejlődését jelentősen visszavetette a megyeszékhely 1951-es Tatabányára költözése is. Egyházi központi szerepét azonban minvégig, máig megőrizte, és itt áll Magyarország legnagyobb temploma, a Bazilika. A nagyhírű templomok, múzeumok, műemlékek és kedvelt kirándulóhelyek városa a XX. század végén új fejlődésnek indult. A Dunakanyar, a Pilis, Esztergom és környéke   Ha Budapest felől északnyugatnak indulunk, vagy a Duna (folyásirány szerinti) jobb partját követjük, esetleg csónakba, hajóra szállunk, Komárom-Esztergom megyébe érünk. Mégpedig - történelmi emlékeit, földrajzi-tájképi adottságait tekintve - a megye legértékesebb zugába. Az esztergomi bazilika Párkányból A "Dunakanyar gyöngyszeme", "az ezeréves város", Esztergom és vidéke a történelem kezdetei óta kedvelt lakóhelye az embernek: olyannyira, hogy birtoklásáért mindig meg kellett küzdeni. A szelíd, de mégis határtalan erdős hegyek, melyek meredek sziklafalainak szorításában itt vesz először lendületes kanyarulatot délnek a hömpölygő Duna, az erdőkig fölérő, mezőgazdasági művelésre alkalmas sík területek, a nagy folyó felé siető patakok együtt emberszabású tájat alakítottak.